A hét elején arra kértük Önt, hogy ossza meg kedvenc trükkjeit annak érdekében, hogy a felszerelése ne tévedjen el és ne szerezze vissza, ha eltűnik. Most visszatértünk, hogy megosszunk néhány remek olvasói tippet.
Johann a legegyenesebb módszer mellett dönt:
A legjobb módszer a legkevésbé is stréber, ezért a technikusok figyelmen kívül hagyják - ragasszon egy nagy címkét a dologra néhány elérhetőséggel.
Mindenképpen titkosítani stb., De ez nem könnyíti meg a visszaküldést, csak az adatok biztonságát, és ez két nagyon különböző dolog.
Ha valaki, aki „megtalálja” a készletét, olyan srác, aki visszaadja, akkor a címke a legegyszerűbb módja annak, hogy információt adjon nekik, megfeledkezzen a lemezcímkékről, az automatikus futtatásokról stb.
Erre sok mindent lehet mondani. Ha valaki talál valamit, és hajlandó visszaküldeni, akkor az egyenesen haladó címke minden bizonnyal könnyebb számukra, mint mondani, bedugni az eszközt, és látni, hogy a lemezcímke az Ön telefonszáma.
Mr. Blue betölti elérhetőségét a készülékre:
A flash meghajtómon szöveges dokumentumot tartok az elérhetőségeimmel, ha egy becsületes ember megtalálja.
Ami más technikámat illeti, mások is használhatok nyomkövető szoftvert, de használom a régi jó UV tollat is, és így belevésem a készülékbe a nevemet / irányítószámomat, ha valakinek kevésbé tetszik tartani a nevemet.
Nem tudjuk megmondani, hogy hány hordozható meghajtót tudtunk visszaadni a tulajdonosokhoz az évek során, mert sok embernek vannak önéletrajzai és más azonosító dokumentumai, amelyeket elvittek egy nyomdába vagy hasonlók a meghajtókon.
Más olvasók nyomkövető szoftvert használnak a nagy jegyekhez, például Bryan:
PreyProject a laptopomhoz. Még nem teszteltem, hogy működik-e.
Ami a pendrive-omat illeti, általában feladom a reményt, és helyette titkosítom a fájljaimat.
Noha a flash meghajtókat olyan címkével látjuk el, hogy az őszinte emberek vissza tudják adni őket, ha rosszul helyezzük el őket, a titkosítás és a legrosszabb feltételezése mindenképpen jó gyakorlat.
